Pénteken nekiugrottam egyik szóbeli vizsgámnak a csütörtöki írásbeli után (immáron harmadszor a vizsgaidőszakban). Örültem, hogy másnapra tették, mert volt még néhány órám tanulni a tételeket. Az előző napokban kedden vizsgáztam, aztán tanultam, de nem sok maradt meg az emlékezetemben. Úgy voltam, hogy még az utolsó egy-két órában ráhangolódok a tudásra....

Hosszú éveken át két gyülekezetet gondoztam Isten kegyelméből. Kaposváron voltam először lelkipásztor, majd András testvérünk halála után a pécsi gyülekezet pásztorává is lettem. Hogy mind a két gyülekezetben egyformán jelen lehessek, nagyon sokat kellett utaznom. Minden csütörtökön, minden második szombaton és minden második vasárnap mentem Kaposvárra. Nem tarthatott vissza semmi,...

Éppen dolgoztam a munkahelyemen, amikor odajött hozzám egy fiatalember. A fiam lehetett volna, olyan 30 év körüli volt. - Jó napot! Úgy hallottam, hogy itt javítanak autót. Mondja, meg tudnák csinálni az én autómat? - Jó napot. Nem tudom, kitől hallotta, de itt nem javítanak autót. Milyen autója van?  ...

Egyszer fiatal koromban (1984) nagyon keseregtem, hogy az én beszédemre még senki sem lett az Úré. Csak úgy gondolatban, az Úr előtt. De tudjátok, hogy az Úr mindentudó és válaszolt nekem egy kijelentésben. Egy vasárnap reggel Boriska nénjén keresztül szólt: „Gyermekem, nem láthatod a kévéket, amit most gyűjtesz, mert elbíznád...

Kémia órán nátriummal kísérleteztünk. A nátrium vízzel hevesen reagál. Ha éghető anyaggal és vízzel érintkezik egyszerre az anyag lángra lobban. A kémiatanárom a nátriumot egy papírcsónakba helyezte el, majd a víz felszínére rakta. Ezután lefedte a vízzel megtöltött edényt. Én mindettől a kísérlettől 10-15 cm-re ültem. A papírcsónak lángra kapott,...

Néha úgy éreztem, nagyon túl vagyok terhelve, de hála az Úrnak, mindig adott eléd erőt feladataim elvégzéséhez. Karosszéria-lakatos vagyok és amikor még buszokat javítottunk, történt egyszer egy baleset velem. Állványon dolgoztunk, ami nem volt túl magas. Egyik lábammal az állványon álltam, másikkal a létrán. Munkatársam az állvány, dobogó másik oldalán...

Úgy éreztem, hogy feladataimnak sohasem érek a végére. Meg kellene látogatnom ezt és ezt a testvérnőt, segítenem kellene annak a családnak, közben járni a mocsoládi gyülekezetbe szolgálni, de Pécsen is sok a feladat… Mikor tegyem mindezt, Uram? Kérlek, adjál valahogyan egy kis időt!    Egy szép, jeges januári napon mentem...

Egyik nap reggelén a napomat tervezve pénztárcámba néztem és szomorúan láttam, hogy csak   200 Ft lapul benne. Alig 1 kg kenyér. – tűnődtem. – Ámbár a mai napra elég lesz, aztán majd az Úr gondoskodik rólunk.  Hívtam a liftet, dolgozni indultam azzal az elhatározással, hogy majd hazafelé megveszem a kenyeret....

Édesanyámmal ültünk a padban és hallgattuk a prédikációt. 18 éves voltam és 1948-at írtunk. Előfordult, hogy figyelmem olykor elkalandozott. Így vettem észre, hogy egy idős testvérnő mellett egy zsebkendőből kötött csomó feküdt az ülésen. Amint hazafelé mentünk anyukámmal, elmondtam neki, hogy mit láttam. - Ili, ne mások zsebkendőjét figyeld, hanem...

Tavaly karácsony előtt pár nappal vettem magamnak egy pár csizmát. Elég drága volt, 14 400 Ft. Gondoltam, ha már ilyen drága, biztosan jó minőség, kitart 4-5 évig! De nem így lett! Alig használtam, már februárban kinyílt az orránál, elvált a talpától. Visszavittem az üzletbe, ahol megragasztották. Ám rövid idő múltán...

Mikor kb. 6-7 éves voltam, éppen új faluba költöztünk egy régi parasztházba. Kora reggel a szüleim begyújtottak és kimentek a házzal szemben álló pajtába megetetni a 6 disznót, 100 tyúkot, majdnem ennyi nyulat és a kutyánkat, Macit. Szóval ez nem egy-két perc volt!    Közben én és az akkor 3-4...

Néhány évvel ezelőtt az általános iskolában kupakgyűjtés kezdődött. A mi osztályunk, a nyolcadik osztály igyekszik mindenben a legjobb tudása szerint részt venni! Egyik nap az osztálytársaim újságolták, hogy már milyen sok kupakot hoztak be. - Én 209-et! - Én 500-at! – És a többiek is mondták tovább.   Én gondoltam...

Egy ismerősömmel leveleztem. Többek között érdeklődött a sorsom felöl, mert ismerte próbáimat. Levelemet azzal a gondolattal kezdtem, hogy az én Istenem megsegít, átsegít mindenen. Nagy örömmel tettem bizonyságot Istenem hatalmáról. Azért is írtam neki, hogy hátha az én bizonyságaim neki is segítenek és az Úr felé fordul. Hamarosan megjött a...

Jókedvűen dolgoztunk a munkahelyemen. Csoportvezető voltam és szerettem, ha vidám a légkör. Egy nagy, hosszú lemezt kellett a Mercedes busz fülkéjére rácsavarozni. Nem volt nehéz, de nagyon kicsi volt a hely. Odaillesztettük és éppen fúrni készültem. - Vigyázz, a Gyulának még benn van az ujja! - Sebaj, egy ujj nélkül...

Édesapámnak az édesanyja 12 gyermekből 9-et tudott felnevelni. Kiment a szikes talajra, onnan söpört sót, azzal mosott. Estére sokszor elcsüggedt, elszomorodott. – Gyere csak ide, kedves! – hívta a nagyapa. Sorba állította a gyermekeket és énekelve mutatott rájuk: – Nézd az áldást, nézd meg egyenként! Nagymamámnak akkor könnyek folytak az...

Érettségi után fejtörést okozott, hol is tanuljak tovább. Eljött az idő, amikor le kellett adni a jelentkezéseket, hogy ki hova, merre megy. Akkor még nem tértem meg, de motoszkált a dolog bennem, csak nem tartottam magam elég jónak a megtérésre, mivel gyermekkoromban csak elvétve fordultam meg a gyülekezetben. Halvány fogalmam...

Mostanában sok egészségügyi problémám volt. Egy reggel vérvételre kellett mennem. Férjemet nem akartam felkelteni, mert nem volt valami jól. Gondoltam, elmegyek gyalog. Ám elestem az utcán. Senki nem volt a közelemben. Gondoltam, csak-csak feltápászkodom, vagy telefonálok a lányomnak, hogy szedjen össze valahogy. Még ki sem gondoltam, jött egy fiú és...

Édesanyám hívő volt, de felemás igában. 11 éves koromig hűségesen mentem édesanyámmal az imaházba. Közben megismerkedtem férjemmel. Elhagytam az Urat érte, mert szerelmes voltam. Közben születtek a gyerekek, de nagyon rossz helyzetbe kerültem bele, mert anyósom a halála órájáig nem tudott elfogadni. Szó szerint gyűlölt. Igyekeztem szeretettel fordulni hozzá. Ha...

Amióta hívővé lettem, mindig nagyon fontos volt számomra, hogy megadjam az Úrnak a tizedet. Megértettem, hogy a gyülekezeti ház költségeit és az Úr munkájának terheit azoknak kell vállalni, akik élvezik annak gyümölcseit. Amikor megkaptam a pénzemet, első dolgom volt félretenni belőle a tizedet. Most is így történt. A pénztárcám egy...

Hetek óta sötét felhők borítják az eget. Szűnni nem akaró esőzések áztatják a város utcáit, házait. Felduzzadtak a patakok és szinte folyamként zúdulnak le a Mecsekről. A víz befolyik a pincékbe, kertekbe, szobákba, az alacsonyabban fekvő területeket csaknem teljesen elönti. Sok embernek, családnak tönkrement az otthona és átmeneti szálláson kaptak...

Bizonyság arról, hogy Isten a vizek felett is Úr!   Bizonyára mindenki hallott az országunkban is lévő klímaváltozás kapcsán dúló árvizekről, amelyek nemrégiben pusztítottak sok városban, faluban. Bizonyságomat ezzel kapcsolatban szeretném megosztani testvéreimmel. Szüleim Borsod megyében, Felsőzsolcán élnek. A megyében rengeteg települést súlyosan érintett a folyók áradása, de különösen jellemző...

Én már négy éve lakom szociális otthonban, egyedül vagyok egy szobában – hála az Úrnak! Naponta érzem az Úr vezetését, gondoskodását. Ahogy nő napjaim száma, úgy tapasztalom meg egyre jobban Istenem csodálatos szeretetének nagyságát. Sokszor bátorít, biztat, de int és vezetést is ad.   A minap egyik szomszédom gondban volt,...