Észak-Amerika egyik nyugati államában, kissé távolabb egy nagyobb településtől terült el egy farm, mely William Sullivané (Viliem Száliven) volt. A férfi Angliában született, egy idő óta Amerikában élt, és szorgalmas munkájával itt bizonyos jólétre tett szert.     Kis dombon terült el a birtok, egy folyócska közelében. Nem messze tőle...

Amerikában egy ember a fejébe vette, hogy a világ legfinomabb almáit fogja termelni. Dicsérte is egyik szomszédja előtt, és hívta, menjen a kertjébe és ízlelje meg. Bár többször is elzengte dicséretét, mégsem tudta rábírni barátját arra, hogy a kertbe menjen, és a gyümölcsöt megízlelje. Többszöri ismételt meghívás után egy nap...

Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó  okat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább ad jókat a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérik tőle? (Mt. 7.11.) Egy végzős egyetemista fiú már hónapok óta kinézett magának egy sportkocsit az egyik autószalonban. Tudta, apjának nem okozna gondot, hogy megvegye neki, ezért volt olyan bátor,...

- Na, fiúk, ki akar jönni? Ki fogadja el azt a nagyszerű meghívást? – kérdezte Kovács osztályfőnök mosolyogva. Csak úgy repültek a kezek a levegőbe. - Természetesen mindnyájan – fordult Kovács tanár úr a mellette álló férfihez, aki mint egy nagyobb tanszergyártó cég képviselője az iskolákat látogatta. – Ki is...

Munkám közben jól esik ki-kinéznem konyhám ablakán. Ez az én „képernyőm”, amely sok mindenre megtanít. Most aranyosan süt a nap, felvidít ez a ragyogás. A két ablakszárny mögött méhecske zümmög. Valahogyan odakerült. Kiengedem. Fogalmam sincs, mit keres, hiszen csak néhány napja kezdődött ez a ragyogás. – De minden megmozdult. Más...

Csak a tetejét kellett megnyomni, és apró kattanással máris egy másik színű irónbél bújt ki a hegyén. Csodálatos volt! Legalábbis Kende Katika szemében, mert Kati nagyon szeretett rajzolni. Úgy őrizte színes ceruzái csonkjait, mint a kincseket, pedig még így is csak nyolc maradt a tizenkettőből, amit Dani bácsi hozott neki...

Sokan azért nem hisznek Istenben, a Teremtő létezésében, mert semmilyen kézzelfogható bizonyítékot nem találnak a tevékenységéről. A hitetlenek számára Tóth László Tibor az alábbi szellemes példázattal világította meg az irányított teremtés létezését: Egy multimilliomos vállalkozó sajtótájékoztatót tartott, ahol az interjú végén a kíváncsi újságírók feltettek egy kérdést: - Miért hiszi,...

Sokszor gondolkozunk azon: „Mivel érdemeltem ki ezt a rosszat?” vagy „Miért engedi meg Isten ezt a dolgot az életemben?” Ha benned is felmerülnek ezek a kérdések, itt van egy rövid, aranyos kis történet: Egy lány, amikor hazament édesanyjához elkezdett panaszkodni: – Anya, meg fogok bukni algebrából, a barátom szakított velem...

John D. Wheeler, hajdani rendőőrmester, megtérése után evangélista lett Angliában, és nagy áldással szolgált. Hallgatói számára sokszor eredeti módon tette érthetővé az evangéliumot régi tapasztalatai elmondásával. Egyszer azt kérdezte prédikáció közben: - Még mindig az a véleményetek, hogy Jézus a legfőbb ellenségetek, aki örömötöket akarja elvenni és zsarnokoskodni kíván rajtatok?-...

A nagy szakadék A pillangó Egy nap egy kis pillangó látszott egy félig nyitott selyemgubóban. A férfi ült és nézte a pillangót néhány óráig, ahogy küzdött, hogy testét kiszabadítsa a kis lyukon keresztül. Aztán úgy tűnt, a folyamat teljesen megállt. Úgy látszott, mindent megtett, amit tudott, és semmi többre nem...

Az ismert evangélista, Samuel Keller (1856-1924) a Baltikum területén nőtt fel, és később sok éven át a szolgált Dél-Oroszországban lelkészként. Gyermekkorából mesélte el a következő történetet: A 20. Század elején sok német költözött Szibériába, mert ott olcsó földterületeket lehetett kapni, és sok német épített ott fel pompás tanyákat. Egy nap...

– Fáradt vagy, Simon? – Nem, csak feltörte a saru a lábamat, azért sántikálok. – Nincs már túl messze Kapernaum, ott megpihenhetünk. Talán ott találjuk a Mestert is és a többieket. Nem vagy éhes? – Ennék, ha volna mit, Simon. –  Nálam van némi olajbogyó és néhány szem füge. Megeheted....

Az öreg hegedű Egy árverésen a kikiáltó felemelt egy öreg hegedűt, ami tele volt repedésekkel, és karcolásokkal. A húrok kilazultak, és a kikiáltó sem gondolta volna, hogy megérné a fáradtságot, ha túl sokat vesződnének vele, de a rend kedvéért egy apró mosoly kíséretében felemelte, megkérdezte, mit ajánlanának érte. Százezer forintos...

Volt egy hegymászó, aki szeretett volna feljutni a legmagasabb hegycsúcsra. Erre a nagy útra sok évi felkészülés után indult el. De mivel a dicsőséget saját magának akarta, úgy döntött, hogy  egyedül mászik fel a csúcsra. Elindult felfelé. Telt az idő és késő este  lett. Ahelyett hogy éjjeli sátrát elkészítette volna,...

Szép nyári nap volt. A cipész műhelye előtt ült és szorgalmasan dolgozott egy pár agyonhasznált papucson. Feje fölött kalitka lógott, benne vidáman ugrált egy szarka. Mintha éppen a gazdájával beszélgetett volna. -  Jancsikám – magyarázta Wulle, a cipész, miközben felpillantott -, szerencsés madár vagy. Semmi bajod nálam. Én is szerencsés...

Két testvér dolgozott együtt a családi farmon, az egyik nős, családos, a másik agglegény. A termésen és a hasznon mindig megosztoztak, fele-fele arányban. Egyszer aztán az egyedülálló fivér elgondolkozott: nem igazság, hogy egyformán osztjuk el a termést meg a nyereség felét. Nekem egymagamnak sokkal kevesebb kell. Így aztán minden éjszaka...

Évekkel ezelőtt példátlan önzetlenséggel áldozta fel életét egy ismeretlen Washingtonban, amikor egy repülőgép a jeges Potomac folyóba zuhant. Hősi tettének szemtanúja a mentésre érkezett helikopter személyzete volt, amelynek tagjai megpróbálták felszedni a folyóban vergődő túlélőket. A pilóták megfigyelték, hogy egy középkorú férfi egymás után adogatja a szerencsétlenül járt utasokat a...

Kovács Péter székely ember volt. A faluban és környékén mindenki ismerte. Nem azért ismerték, mert székely volt, hiszen ott a szép Székelyföldön majdnem mindenki az. Kovács gazdát arról ismerte mindenki, hogy népes családját végtelenül szerette. Míg mások a faluszéli kis csárdában mulatoztak, vagy a piactéren ácsorogtak, addig ő fúrt-faragott. Mindig...

Akkoriban pénztáros voltam egy pesti MÁV-állomáson. Korán hajnalban kezdtük a szolgálatot – vasárnap is -, sok volt az utas, egymás után mentek a vonatok. Ha volt egy kis szünet, rendbe kellett rakni a jegyeket, pótolni az eladottakat, és csak 10 óra után volt egy kis idő evésre, és kicsit felállni...

Egyszer valami nyilvános helyen bizalmasan félrehívott valaki. Soha nem láttuk egymást, s nem tudtunk egymásról semmit. - A gyermekem súlyos beteg. Kenyerem sincs, honnan lenne pénzem patikaszerre? Ha ön tudna segíteni… – s elővett egy aznapi keltezésű receptet.     Áldott órában talált az idegen. Szó nélkül neki adtam minden...

Hadd meséljen anyám tovább: Édesanyámat soha nem hallottam panaszkodni. Mi, gyermekek meg igazán nem panaszkodtunk. Még emlékszem, hogy egyszer szegényekről meg gazdagokról volt szó, s én büszkén megkérdeztem: „Ugye, anya, mi gazdagok vagyunk?” Édesanyám szorosan magához ölelt, aztán gyorsan átkarolta a kis Imrét, Alwint, Károlyt, egyiket a másik után, ahogy...

Családunkban a gyermekek részben apámra, részben anyámra hasonlítottak. A szőke, kék szeműek anyámra, a göndör fekete hajúak és sötét szeműek apámra. De valamennyi derék, istenfélő volt – ahogy édesanyánk röviddel halála előtt hálásan kijelentette – és barátaink, ismerőseink megítélése szerint mind nagyon helyes, takaros.   Az utolsó megállapítást illetően azonban...

Őszi alkony homálya szállt az észak-svéd tanya körüli mezőkre, földekre. A levegő elég hűvös volt, ami északon szeptemberben igen gyakori, és az ég szürkéskék színbe öltözött, jelezve az első éjszakai fagyot.     A ház melletti kertben fiatal ember állt, és az eget szemlélte, nyílván gondjai voltak. Holger volt, a...